El�sz�r sz�l�v�rosa, Billund �s k�rny�k�n h�zalt port�k�ival. (Amikor egy-egy h�zn�l elb�cs�zott, odaki�ltotta a gyerekeknek, hogy "leg godt!", ami d�nul annyit tesz:"j� j�t�kot".R�szben innen ered a j�t�k neve is, mert a kicsik nem tudt�k rendesen kimondani a k�t sz�t, Christiansent pedig Lego-b�csik�nt kezdt�k emlegetni.) A gy�r kezdetben a hagyom�nyos fa �p�t�kock�kat �s egy�b fa j�t�kokat gy�rtotta, m�g tizen�t �vvel k�s�bb Christansen fel nem fedezte, hogy a m�anyag sokkal jobb j�t�kalapanyag, �s megv�s�rolta az els� fr�ccs�nt� g�pet D�ni�ban. B�tors�ga �s befektet�se megt�r�lt: 1949-ben el��ll�totta a LEGO �p�t�kocka protot�pus�t.Az �vek sor�n tov�bb t�k�letes�tette a kis t�gl�kat sz�n�ben �s alakj�ban, de azok m�g most is illeszkednek az 1958-as eredeti darabhoz. Ez az�rt is fontos, hiszen vannak, akik eg�sz j�t�kv�rosokat �p�tettek fel az �vek sor�n, �s �gy az �jabb �s �jabb �p�t�elemeknek illeszkedni�k kellett az el�z�kh�z.

A c�g arra is b�szke, hogy a napjainkban gy�rtott kock�kat sim�n �ssze lehet �p�teni a f�l �vsz�zaddal ezel�tt k�sz�tettekkel. A j�t�k azonban nem csak a gyerekek, hanem a feln�ttek kedvence is. A d�l-koreai Heo Jung-ho, aki 1987-ben megm�szta a Mount Everestet, a vil�g legmagasabb cs�cs�n egy Lego j�t�kot hagyott a h�ban.

Az �p�t�kock�k, noha rendk�v�l n�pszer�ek voltak, a '90-es �vekben meg�rezt�k a vide�- �s sz�m�t�g�pes j�t�kok el�ret�r�s�t. A c�g azonban t�ljutott a m�lyponton, �s ism�t sikeres.

Az els� LEGO-land park Billund-ban �p�lt fel 1968-ban, ezt k�vette egy Windsorban, majd Kaliforni�ban �s legut�bb G�nzburgban.
Jelenleg 2400 k�l�nb�z� alak� LEGO elem van forgalomban, amit hihetetlen precizit�ssal k�sz�tenek D�ni�ban, Csehorsz�gban �s Mexik�ban. A legnagyobb k�l�nbs�g, ami m�g megengedhet� k�t darab k�z�tt mind�ssze ezredmilim�rteres lehet.

 LEGO gy�r k�zpontja m�g mindig Billund-ban van, �s jelenleg a vil�g 5. legnagyobb j�t�kgy�rak�nt tartj�k sz�mon.

Forr�sok: delmagyar.hu, haon.hu